Együttműködési megállapodást kötött szerdán Budapesten az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a Közbeszerzési Hatósággal (KH) az innovációs célú közbeszerzések támogatására.
A megállapodás aláírásán Rigó Csaba Balázs, a KH elnöke a közpénzek felhasználásában, az állami vállalatoknál is indokoltnak nevezte az innovációs és fenntarthatósági szempontok érvényesítését. Mindezt a magyar gazdaság versenyképességének és a hatékonyságának javítása is megköveteli – tette hozzá.
Felidézte, hogy a hatóság 2018-ra meghirdette a fenntartható közbeszerzések évét, hogy előtérbe állítsa az innovatív, a zöld célú és a szociális szempontú közbeszerzéseket. A KH innovációs partnerségi útmutatója a Miniszterelnökség elé került jogi normakontrollra, a közbeszerzési mobilalkalmazás pedig még a héten új funkciókkal bővülhet – közölte. Utóbbinak köszönhetően az ajánlatkérők azonnal értesülhetnek a közbeszerzési eljárások megtámadásáról és bővülnek a keresési lehetőségek is.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter azt mondta: Magyarországnak alkalmazkodnia kell ahhoz a körülményhez, hogy a világgazdaság értékfolyamatainak négyötödét néhány száz multinacionális cég adja és ez várhatóan a következő évtizedekben sem változik, legfeljebb a súlypontjai rendeződnek át.
Ezzel ellentétben a technológia folyamatosan alakul át, de a magyar kis- és középvállalkozások nem rendelkeznek kutatási és fejlesztési kapacitással, az egyetemek pedig a közbeszerzési szabályokat hibáztatják, amiért nem tudják az innovációs forrásokat elkölteni – tette hozzá. A tárcavezető ezért a rendezvényen a szabályok változását sürgette a kutatás és fejlesztés közbeszerzési támogatásának megkönnyítésére. Az ágazat működési sajátosságai miatt – mint mondta – egyes eljárási szabályok már módosultak, a hatékonyság növelése iránt a kormány, a hatóság és az érintettek is elkötelezettek.
Palkovics a rendezvényen kijelentette, hogy a kormány teveinek megfelelően 2020-ra a GDP 1,8 százalékára nőhet a kutatásra, fejlesztésre és innovációra fordított források mértéke, hiszen a szükséges összegek vállalatok mellett az akadémiai kutatóintézeteknél és az egyetemeknél rendelkezésre állnak. Utóbbiak kincstári számláján 300 milliárd forint van, vagyis tízszer annyi, mint 2014-ben – tette hozzá.